T�bb mint h�sz �ve jelent meg az els� Christian Death-album, a g�tikus vagy dark rock egyik alapvet� m�ve. A s�t�t, depresszi�s zene az�ta egy�ttesek sz�zait inspir�lta, �s b�r a zenekar az�ta sok v�ltoz�son ment kereszt�l, egy j� kis elborult est�re bizonyosan sz�m�thatnak m�rcius 19-�n azok, akik az ilyesmit szeretik.

M�r a n�v is rendk�v�l sokatmond�: Christian Death. Benne van az a sz�, ami tal�n a leggyakrabban fordul el� egy�ttesek nev�ben: hal�l - akkor ugye vagy heavy metal, vagy elborult dark banda. R�ad�sul kereszt�ny hal�l: nem tudni pontosan, hogy mit jelent, mindenesetre nagyon misztikus, v�szj�sl� �s polg�rpukkaszt� lehet.
Ha ezt gondoljuk a n�v alapj�n, akkor igazunk is van. A Christian Death a gothic rock egyik alapvet�se. Az mondjuk val�sz�n�leg a rajong�k nagy r�sze sz�m�ra is rejt�ly, hogy mi�rt �ppen "gothic". Legyen el�g annyi, hogy az elnevez�s a romantika kor�b�l sz�rmazik, amikor a k�z�pkorba valami borzongat� miszticizmust l�ttak bele olyan �r�k, mint p�ld�ul Mary Shelley, aki Frankenstein figur�j�t is megalkotta. �s a huszadik sz�zad m�sodik fel�ben is szeretik a s�t�t, term�szetfeletti, h�tborzongat� reg�nyeket, k�preg�nyeket, filmeket �s zen�ket �gy nevezni. N�lunk egy�bk�nt elterjedtebb a dark elnevez�s, a v�jtf�l� rajong�k bizony�ra tudj�k is, hogy mi a k�l�nbs�g, de egy kezd� depresszi�st aligha �rdekel.

A goth rock alapjait a Christian Death 1982-ben fektette le deb�t�l� Only Theatre of Pain c�m� lemez�vel. Fenyeget�, k�z�ptemp�s ritmusszekci�, j�l eltorz�tott �s sz�teffektezett git�rok, "s�ri" szintetiz�torhangok, no, �s az ehhez ill� t�lvil�gi �nekst�lus: mindezek a st�lusjegyek az�ta is sz�mos egy�ttest befoly�solnak. Az egy�ttes hivatalos honlapj�n olyan neveket olvashatunk a h�l�s k�vet�k list�j�n, mint a Korn, Marilyn Manson vagy a Cradle of Filth. Nagyk�p�s�gnek t�nhetne, hogy azt hiszik magukr�l, a f�l rockmez�ny az � k�p�nyeg�kb�l b�jt el�, de az �ll�t�s eset�kben �ppens�ggel igaz.
R�ad�sul a Christian Death olyan botr�nykr�nik�t tudhat mag��nak, hogy a Sex Pistols vagy Robbie Williams elb�jhat mellett�k. Igaz, �k legal�bb nem csin�ltak titkot abb�l, hogy nagyr�szt a sokkol�sra �s a polg�rpukkaszt�sra utaznak. A sz�vegekben szinte semmi m�sr�l nincs sz�, mint az int�zm�nyes vall�sok romlotts�g�r�l �s k�pmutat�s�r�l, no, meg a hal�lr�l �s a s�t�ts�gr�l. Hozz�juk k�pest a Cure vagy a Depeche Mode egy mulat�s t�nczenekar...
Az egy�ttes t�rt�net�t alapvet�en k�t ember hat�rozta meg. A korai id�szakban Rozz Williams vezette a band�t, �s � hat�rozta meg azt a hangz�st, ami oly sokakra hat�ssal volt. K�s�bb bevettek n�h�ny tagot, akik k�z�l Valor Kand k�s�bb teljesen �tvette a vezet�st. Rozz kil�p�se ut�n a Christian Death voltak�ppen �, �s a mindig �ppen hozz� csap�d� zen�szek t�rsulata. A lemezeket is alapvet�en az � fant�zia- �s gondolatvil�ga hat�rozza meg - sokan �gy gondolj�k, hogy ez nagy baj, �s hogy Valor sz�m�ra fontosabb, hogy gondolatait kifejezze, mint maga a zene, amit csak k�r�t�snek haszn�l. Ezek a gondolatok persze legink�bb a kereszt�nys�ggel kapcsolatosak, el�g csak v�gign�zni terjedelmes diszkogr�fi�jukat: a legt�bb c�m ilyen, mint Amen, Prophecies, Sex & Drugs & Jesus Christ, Born Again Anti Christian.

Nem biztos, hogy a vall�s ilyesfajta megk�zel�t�se mondjuk filoz�fiailag vagy teol�giailag megfelel az �zl�s�nknek, �s az is lehet, hogy sokakkal egyetemben a korai korszakukat t�nyleg jobbnak tartjuk - ennek ellen�re �rdemes r�sz�nni a kedd est�t a Christian Death koncertj�re. M�r persze csak annak, aki nem menek�l messzire, ha egy �nekes az �ngyilkoss�g lehets�ges okair�l elm�lkedik a dalaiban, vagy �ppen a saj�t furcsa tan�t�sait pr�dik�lja a sz�mok k�z�tt. �s m�g ink�bb csak annak, aki elviseli, s�t: szereti, ha a zene nem kiz�r�lag arra szolg�l, hogy ell�gy�tson �s -laz�tson, t�ncoltasson. Aki az �let s�t�t oldal�val nem csak otthon, a s�t�t szob�ban szeret szemben�zni, az tartozik annyival a saj�t szorong�sainak, hogy a nyomaszt� zen�k egyik pr�f�t�j�t megtekinti.